Csak jobb lenne azzal a tudattal hazamenni, hogy utána nem a vizsgák tömkelege vár, hanem a visszatérés.
Igyekszünk még kihasználni az utolsó hetet, de mellette azért már tanulgatni is kell, na meg a kórház sem bír létezni nélkülünk (mintha nem lenne elég ember...)
Szóval hétfőn szokás szerint a konzultáción csücsültem, ilyenkor a prof.om a supervisor, úgyhogy nem árt megmutatni a fejecském, hogy igen, én milyen lelkesen munkálkodok itt. Nem volt rossz végülis, bár egy elsőre nem túl szimpi lányt sikerült kifognom, de aztán kiderült, hogy a látszat csal, mert végig kedves volt meg magyarázgatott is. Aztán az ebédszünetben felkerekedtem, hogy elindítsam a certificatemet a maga útján, naivan azt hittem, hogy akár már aznap, de rosszabb esetben keddre meglesz. Persze nem így történt. A titkárnő átirányított Spitz bácsihoz, hogy vele egyezkedjek. Hát mondom jól van, akkor átkopogok oda. Ő meg azt mondta, hogy rendben, majd a hét végén.... huhuuu, mondom én pénteken utazok... ja jó, akkor csütörtök... remek.
Azt viszont már reggel megbeszéltük, hogy a hét további részét a szülőszobán töltöm, ennek ma eleget is tettem, sajna spontán szülés egy sem volt olyan, amit ne "privát beteg", "erre inkább ne", "itt már túl sokan vannak" vagy egyéb kifejezés illetett volna, de a reggeli 2 császármetszésért azért megérte bemenni. Az elsőn csak nézelődtem - érdekes, megint megkérdezték, hogy jól vagyok-e... gondoltam magamban, hogy nem tőlem kéne ezt kérdezni, hanem az anyukától... -. Ami még mindig fura, hogy az apuka is bent van a műtőben, asszem otthon ez nem szokás. A másodikon meg be is mosakodhattam, fura volt így jópár hét után. De legalább vmit aktívan is ténykedhettem, vágtam a cérnát, kampóztam, kapcsoztam. Jah és persze a magzatvíz és vér tömeges része rajtam landolt, na de ez ezzel jár, legalább a cipőmet sikerült megóvnom, és ez a lényeg. :)
A délutánok szorgos tanulással telnek, most hogy kb. üres a ház, elég nagy a csönd hozzá. Tegnap meg még ebédről sem kellett gondoskodnunk, mert az egyik srác, Tamás főzött nekünk igen ínycsiklandozó brokkolis-garnélarákos tésztát. Ez úton is köszönjük!!! :)
Esténként azért kell egy kis kikapcsolódás, tegnap éneklős estet tartottunk, gitár, danolászás, már csak a tábortűz hiányzott.
Holnapra pedig azt hiszem elég nagy vendégseregünk lesz, mert kezdetben azt terveztük, hogy Niamatot hívjuk meg, meg a 2 izraeli barátunkat, aztán végülis most úgy néz ki, hogy becsatlakozik a koli többi itt maradt tagja, úgyhogy ez lesz a búcsúbulink 2. felvonása. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése